A kötet a szerző 1968 és 1992 között végzett művészetszociológiai kutatásainak összegzése. A szerző által képviselt műcentrikus művészetszociológia tárgya nemcsak a művet létrehozó és a művet befogadó ember, valamint a művészi élet és a művészethez kapcsolódó intézmények, hanem maga a mű is: annak elemzése, hogy milyen eszközök segítségével közvetíti a forma a művész társadalomképét. A kötetben olvashatunk képzőművészekről és befogadásról, a művészi alkotások létrejöttének folyamatáról és a befogadási folyamatról, valamint a vizuális környezetről, amelyben a művészet megjelenik (lakás, köztér, galéria, televízió). A szerző által feltett egyik legfontosabb kérdés a képzőművészet és a mindennapok vizuális kultúrája közötti átjárhatóságra vonatkozik: mi a különbség, illetve a hasonlóság a művészinek tekintett és a hétköznapi vizualitás között?