Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és azután
ISBN: 9786156641045
Language: magyar
Size: 165*235
Weight: 361 g
Page no.: 243
Publish year: 2023
Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és azután
A tanulmányt Pierre Bourdieu ikonikus szociológiai folyóirata, az Actes de la Recherche en Sciences Sociales közölte franciául két részletben 1978-ban és 1980-ban. (A dátumok és a hely kapcsolata érthető, az annál kevésbé, hogy csak most olvashatjuk magyarul és itthon, ahol felfedezései erősen hiányoztak a soá úgynevezett gyászmunkájának diskurzusából.)
A két emigráns szociológus meglátásai és statisztikai alapozottságú elemzései ma is újszerűnek hatnak. Megvilágítják a magyar zsidóság egyedulállóan kreatív ,,kivirágzásának" társadalomtörténeti körulményeit, többek között a nyitott befogadást, amely a modern nemzetépítés korában jellemezte ,,polgárhiányos" társadalmunkat. (Karády Viktor később ,,asszimilációs szerződésként" definiálta a kölcsönösen előnyös egyuttműködést a betelepult zsidók és az uralkodó liberális nemesség között.) Így válhatott a nyugat-európaiasan ,,elnemzetiesedő", magyar tudatú zsidóság sikere a nemzetállam sikerévé.
A rendkívuli eredmény azonban - korántsem paradoxonként - megágyazott a később bekövetkezett kegyetlen ,,kiszántás"-nak ebből a progresszivitásnak oly tágas lehetőségeket nyitó televényből. A tragikus fordulat a Monarchia fölbomlása és a kudarcos forradalmak után következett be. A keresztény kurzus antiszemita hisztériája a zsidóságból partner helyett ellenségképet formált, az országcsonkulás bűnbakját, és jogfosztó, ,,őrségváltó", valóságos rablópolitikát indított ellene. Ennek volt egyik első stációja az 1920-as egyetemi numerus clausus.
A könyv úttörő kutatásai a tudástőke megszerzése problémája köré szerveződtek. Az itt kikényszerített egyenlőtlenségek rendszere torzította ugyanis el a középosztályon beluli versenyhelyzeteket, normává emelve a diszkriminációt, ami a zsidótörvényekhez és legvégul Auschwitzba vezetett.
A könyv mottója Ady nem eléggé idézett ,,Korrobori" című cikke, a zsidó-magyar viszony látnoki látlelete. A szociológusok adatgyűjtései és következtetései mintegy a költői víziót fordították a szaktudomány nyelvére, remélhetőleg mindnyájunk tudását újraalapozva.