Kati Marton, a magyar származású amerikai író, újságíró az 1980-as években ismerkedett meg Raoul Wallenberg történetével. Lépésről-lépésre tárja fel az eseményeket, a svéd fiatalember útját, amely a gondtalan diákévektől és a gondtalannak ígérkező jövő építésének lehetőségétől 1944 őszéig, teléig, Budapestig, a nácik és nyilasok rémuralmának időszakáig, majd a szovjet állambiztonság börtönéig és korai haláláig vezetett. Forrásmunkák, levéltári iratok, és nem utolsósorban a még élő szereplőkkel készített interjúk alapján rekonstruálja az ismert és kevésbé ismert drámai eseményeket. Nemcsak a bátor és igaz emberként viselkedő fiatalember eleven portréját rajzolja meg, nemcsak Wallenberg eltűnésének és feltételezhető rabságának és halálának körülményeit tárja fel, hanem szembesít saját szubjektív szempontjával, a történet megismerésének és feldolgozásának drámai folyamatával is. Az olvasó akaratlanul is átéli a szerző érzelmeit, a megismerés, a felismerés, a döbbenet, az ámulat érzését, miközben folyamatosan szembesül az alaphelyzettel: az emberi gonoszság és jóság egyidejű jelenlétével a történelem színpadán.