A gazdagon illusztrált kötet Szilágyi János György ókorkutató (1918) ismeretterjesztő írásait gyűjti egybe, melyek egy része itt olvasható először magyar nyelven. A szövegek olyan témák köré rendeződnek, amelyek végigkísérik Szilágyi egész életművét. A szerző saját szavaival: „A kötetben közölt negyvenhét írás ötven év során készült. Szerzőjük szándéka szerint a válogatás fő szempontja az volt, hogy egyfelől képet adjon arról, az ókorkutatás melyik területeire tudott munkássága során betekinteni, szemben állva a mind jobban elterjedő specializálódással, másfelől a szinte csak szakkutatókat érdeklő szövegeket mellőzve olyan témákat tárgyaljon, amelyek az ókor kultúrái iránt érdeklődők szélesebb körében is figyelmet kelthetnek. A fejezetek, amelyekbe az írások csoportosítva vannak, írójuk érdeklődésének fő területeit jelzik, utalva ezzel arra, hogy az ókoron belül egész munkássága során különleges vonzalom fűzte az etruszk kultúrához, és kiemelve, hogy a pályáját meghatározó kutatók portréjának megrajzolását az antik kultúrák írott és tárgyi emlékeinek kutatásával azonos jelentőségű feladatnak tekinti. Tanulmányainak korábbi gyűjteményeiben közölt írások nem szerepelnek a kötetben, az egyetlen befejezetlen, csak vázlatként közölt szöveg témája viszont pályája legelejétől végigkísérte.”

Az írások szólnak az etruszk kultúráról és művészetről, a kulturális kölcsönhatásokról az ókori mediterráneumban, arról, hogy miként jelennek meg az ókori irodalom alkotásai magyar fordításban; olvashatunk a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének tárgyairól (a szerző szemléletének megfelelően az adott tárgy mindenkor a kulturális, vallási és művészettörténeti kontextusával együtt jelenik meg); végül pedig magyar ókortudósok és irodalmárok (Pulszky Ferenc, Kerényi Károly, Brelich Angelo, Szabó Árpád, Trencsényi-Waldapfel Imre, Devecseri Gábor, Genthon István, Meller Péter) életművéről. A szövegeket mindennél inkább összefűzi a szerző sajátos látásmódja, nyitottsága és az ókori kultúrák sokszínűsége iránti szeretete. Ehhez járul a szövegek irodalmi igényű megformálása - mindez együtt teszi nemcsak e szövegeket, de a belőlük kibontakozó ókorképet is elevenné, s az olvasó számára élményszerűvé.