Azt mond­ják, szö­veg nincs ol­va­só­ja nél­kül, kép nincs szem­lé­lő­je nél­kül. Szö­ve­gek ké­pe­ket in­du­kál­nak, és vi­szont, képek szö­ve­ge­ket. Ez utób­bit kép­vi­se­li a Kép­fi­lo­zó­fi­ák so­ro­zat, mely­ben jelen eset­ben fi­lo­zó­fu­sok te­kin­te­té­ből ta­nul­hat­ja az ol­va­só, hogy kép és gon­do­lat ho­gyan és hány­fé­le­kép­pen fo­nód­hat egy­más­ba. Egy kü­lö­nös ki­ál­lí­tó­te­rem­be lé­pünk, ahol együtt lát­ha­tó Raf­fa­el­lo A lovag álma, Car­rac­ci Her­ku­les vá­lasz­úton, Blake Jákob laj­tor­já­ja, Henri Rous­seau Az álom, Remb­randt Áb­ra­hám ál­do­za­ta, Ca­ra­vag­gio Izsák fel­ál­do­zá­sa Po­us­sin A je­ru­zsá­le­mi temp­lom le­rom­bo­lá­sa és Len­bach Titus di­a­dal­ka­pu­ja Ró­má­ban című fest­mé­nye.

Ezen a ki­ál­lí­tá­son négy fi­lo­zó­fus lá­to­ga­tó vezet végig, hogy fel­tá­rul­ja­nak előt­tünk a ho­má­lyos és rej­tett je­len­té­sek, a mi­to­ló­gi­ai és bib­li­kus ha­gyo­má­nyok, a tör­té­ne­lem és az üdv­tör­té­net, vagy maga az álom­vi­lág.

Mint­hogy fi­lo­zó­fu­sok, nem a ké­pek­ről be­szél­nek, hanem a ké­pe­ket be­szél­te­tik. És e be­szé­dek ol­va­sói szá­má­ra nem csak a képek egy­sze­rű iko­nog­rá­fi­á­ja nyíl­hat fel, hanem a mö­göt­tes tra­dí­ci­ók ra­ci­o­na­li­tá­son túli ab­szur­di­tá­sa és a tör­té­ne­lem áb­rá­zol­ha­tó­sá­ga.



A kötet négy ta­nul­má­nya – Bacsó Béla „Her­ku­les vá­lasz­úton” (Aka­rat és dön­tés), Gábor György Az aka­rat ki­áb­rá­zo­lá­sa, a tör­té­ne­lem meg­ké­pe­sí­té­se, Gyen­ge Zol­tán A szen­ve­dély aka­ra­ta – Ca­ra­vag­gio Izsák­ja. Kép­fi­lo­zó­fi­ai kí­sér­let, és Hel­ler Ágnes Aka­rat­nél­kü­li álom-aka­rat­for­má­ló álom – kép és fi­lo­zó­fia kap­cso­la­ta­it vizs­gál­ja.

Széljegyzet