Milyen viszonyban áll egymással a stressz és a szabadság? Peter Sloterdijk német filozófus, korunk egyik legeredetibb gondolkodója meghökkentő és szokatlan módon világít rá a kapcsolatra. Szerinte a társadalmak ma stressz- és gondközösségek, amelyeket a média „izgalmi javaslatai” naponta táplálnak. Az összefüggés illusztrálására felidézi a rousseau-i modern individuumot, aki csónakjában önfeledten ringatózva a „létezés érzését” éli át, túl minden teljesítményen és kötelességen – túl a valóságon is. A szabadság e társadalmilag nem hasznosuló élményével szemben létrejött a szabadság modern elképzelése, amely a szubjektumot az objektív gondokhoz köti, és amelyet a sikerre, elismerésre és gazdagságra való törekvés jellemez. Mindez az anonim stressz nyomasztó erejével alakítja életünket, és hatékonyan akadályozza meg a kihátrálást a közös stresszvalóságból.

Peter Sloterdijk (1947) német filozófus, író, kultúrteoretikus és közéleti értelmiségi – korunk egyik legjelentősebb gondolkodója. Rendkívül gazdag életműve a nyugati filozófia válságának nagyszabású analízise és kritikája. Érdeklődési köre széles körű, a művészettől és esztétikától a politikáig, a géntechnológiától az irodalomig, a filozófiától az ökológiáig terjed. Az emberi lét különböző aspektusait vizsgálja, többek között a technológiai fejlődés természetét, a globalizációt, a poszthumanizmust, valamint az egyének és a társadalom közötti kapcsolatot. A cinikus ész kritikájával (1983) robbant be a köztudatba, amely az utóbbi évtizedek legfontosabb tanulmánya az antik és a modern cinizmusról. A kötet a filozófiai művektől szokatlan módon hetekig vezette a sikerlistákat, és a 20. század legnagyobb példányszámban eladott filozófiai könyve lett Németországban. A Sloterdijk fő művének tekinthető Szférák című trilógia (1998–2004) nem kevesebbre vállalkozik, mint az emberiség történetének elbeszélésére a legkorábbi kultúráktól a globalizáció koráig. Számos tudományos könyve mellett egy regényt is publikált. Németországban valóságos celebritásnak számít, aki egy évtizeden át moderátora volt a népszerű Filozófiai kvartett című tévéműsornak. Közéleti állásfoglalásainak polemikus stílusa gyakran heves vitákat vált ki.