Az író szörnyű történelmi tapasztalatokat szerzett a XX. század közepén. Már a háború előtt ígéretes íróként tartották számon. 1940-ben az NKDV elfogta, halálos ítélettel felérő öt év lágerbüntetéssel sújtotta. 1942. január 19-én éhségsztrájkkal szabadult. Más világ című könyvében az önéletírás és a tényirodalom eszközeivel örökítette meg az orosz lágerek borzalmait, későbbi műveiben már egészen más történeteket keresett, de ezekben is a lélek sötét oldala tárul fel, néha pedig ’a gonosz lenyűgöző szépségű arcát” is megcsodálhatjuk. A kötetben olvasható novellákat élete utolsó évtizedében írta, ekkor már tökéletesen kiismerte magát legkedveltebb műfajában, a krimiszerű rejtélyekben, paradoxonokban bővelkedő metafizikai elbeszélésben. Hősei hiába próbálnak szembeszállni a végzettel, a legtöbb, amit elérhetnek, a halálba való belenyugvás. Herling-Grudziñsky 1955-ben telepedett le Nápolyban, miután feleségül vette Lidia Crocét, a filozófus lányát. Bár nem települt haza Lengyelországba, emigráns sorsa 1990-ben véget ért. Korábban tiltott művei azóta a lengyel gimnazisták kötelező olvasmányai lettek.