Tartalom: Magától értetődően tekintünk magunkra egy nemzeti közösség tagjaként. De valóban egységes-e az, amit nemzeti identitásunknak nevezünk? Egyforma-e mindazokban, akikben megvan? Egységes-e továbbá abban az értelemben is, hogy egynemű tényezők alkotják? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, és alaptézise a következőképpen fogalmazható meg: amit - valamennyire választható és konstruálható - nemzeti identitásnak nevezünk, az ráépül az adottságszerű regionális identitásra. A megkülönböztetés kidolgozásával fogalmi eszközöket kapunk egy olyan feszültség feloldására, mely a nacionalizmuskutatásban az 1980-as évek óta alapvető ellentétet képez, nevezetesen a modernista és antimodernista nemzetkoncepciók ellentétét. A gondolatmenet másik tartalmi szálát a narratív szempont adja, az a hermeneutikai megfontolás, hogy nemzeti identitásunk nem dologszerűen adott számunkra, hanem nyelvi közvetítésben, mégpedig elsősorban elbeszélve, narrációkban válik hozzáférhetővé. A nemzeti közösség, a nemzet fogalmát lényegileg hasonlónak véljük az egyénéhez abból a szempontból, hogy sajátszerűsége, más nemzeti közösségektől való különbsége nem tulajdonságokban, hanem egy történet alakulásában rejlik. OLAY CSABA DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék. Filozófiát, matematikát, fizikát tanult Budapesten, Liechtensteinben és Tübingenben. 2001 óta tanít az ELTE-n, vendégoktató volt Berlinben, Dijonban, Oldenburgban, Nagyváradon és Kolozsvárott. Fő kutatási területe: 19-20. századi kontinentális filozófia, egzisztencializmus, hermeneutika, politikai filozófia, Heidegger, Jaspers, Gadamer, Hannah Arendt, Frankfurti Iskola.