„Némi bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki könyvet írjon a volt Szovjetunió utódállamaiban a mi életünkkel, mindennapjainkkal egy időben zajló eseményekről. Hiszen a néha váratlan, máskor törvényszerű fejlemények napok, sőt néha órák alatt hozhatnak olyan változásokat, amelyek sok mindent módosíthatnak abból, ami ebben a könyvben szerepel. Ékes bizonyítéka ennek a Posztszovjet forgatókönyvek kéziratának már a megjelenése előtt göröngyössé vált útja. Miután a kiadóban, amelynek 2013 nyarán felajánlottam a kéziratot, hat hónapig senki nem talált időt az elolvasására, a Helikon Kiadóhoz fordultam. Hálás vagyok azért, hogy ott rögtön, örömmel hozzáfogtak a publikáció előkészítéséhez, s így évtizedes együttműködésünk immár a negyedik közös vállalkozással folytatódik. Igen ám, csakhogy 2013 nyara és 2014 februárja között történt egy s más a posztszovjet térségben, s így egyebek mellett módomban állt kiegészíteni a képet a világszerte forradalomnak nevezett ukrajnai események krónikájával. Annál is inkább, mert e tekintetben nem csupán a szovjet utódállamok ellentmondásos fejlődéséről, hanem – Magyarországgal határos országról lévén szó – a hazánkra váró biztonságpolitikai kihívások szempontjából is információt nyerhetünk. Ami annak bizonyítéka, hogy „in vivo” mégiscsak informatív a posztszovjet térség fejleményeiről, azok hátteréről, mozgatórugóiról szólni. Már eredetileg is ezért vállalkoztam arra, hogy Az orosz kapcsolat és A FÁK tegnap, ma, holnap című könyvem után 2010 óta immár harmadszor is megkíséreljem értelmezni azokat a politikai, társadalmi, gazdasági változásokat, amelyek a Szovjetunió felbomlása után Oroszországot és néhány stratégiailag fontos utódállamot ért civilizációs sokk nyomán végbementek. A megközelítés jellegéből adódóan a könyvben felhasznált információt elsősorban az orosz és angol nyelvű forrásokból merítettem, és hogy az olvasót ne terheljem az internetes keresőprogramok korában felesleges jegyzetekkel, csak nagyon ritkán, indokolt esetben hivatkoztam hazai vagy külföldi feldolgozásokra. A közép-ázsiai országokról, Azerbajdzsánról és a balti államokról szóló fejezetekhez felhasználtam a mai események mélyén munkáló, mégis alig ismert történelmi gyökerekről, valamint a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időszak fejleményeiről korábban írt tanulmányaimat, hogy a távolabbi és a közelebbi múlt kontextusában vehessük szemügyre mindazt, ami körülöttünk történik.” (Gereben Ágnes)