A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőkét. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."

"A közös gondolkodás eszméje szerves része a népek jogának is, amely a társadalmi szerződés eszméjét terjeszti ki a népek társadalmára. A népek joga azokat az általános alapelveket fekteti le, melyeket szabadelvű, illetve nem szabadelvű (de tisztességes) társadalmak egyaránt elfogadhatnak, s melyeket egymással szemben tanúsítandó viselkedésük követelményeként el is kell fogadniuk. Azért akartam tehát egy kötetben megjelentetni a két munkát*, mert együtt összegezik arra irányuló gondolataimat, hogy miként élhetnének békésen egymás mellett egy igazságos világban elfogadható gondolkodású emberek, illetve népek."

"Tegyük fel, hogy egy szép napon - mint a Dalai láma tisztelõi szerte a világon sokan szeretnék - Tibet felszabadul. Hogy e szabad Tibet békésen törekedne céljai elõmozdítására. Hogy ugyanúgy, mint Kazanisztánban, amelyet Rawls egy tisztességes nép nem demokratikus, hierarchikus társadalmának gondol el, a tibeti vallásszabadság sem lenne egyenlõ lelkiismereti szabadság, de senkit sem üldöznének katolikus vallása, kínai származása vagy kritikus gondolkodása miatt." (Krokovay Zs.)


* Kötetünkben, akárcsak az eredeti angol kiadásban, szerepel a Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez című tanulmány is.