A "római Szókratésznek" is nevezett Musonius Rufus és a sztoikus Hieroklész ránk maradt művei, valamint egy névtelen szerző Kebész táblaképe című munkája: töredékek a császárkori sztoikus erkölcsfilozófiából.

Egyazon kötetbe való felvételüket nemcsak az indokolja, hogy ugyanabban az időszakban (a Kr. u. 1-2. században) keletkeztek, hanem az is, hogy megmutatják a korszak sztoikus etikai tanításának többarcúságát.

"Ha odafigyeltek és megértitek, amit mondok, akkor eszes és boldog emberek lesztek. De ha nem, akkor esztelenekké, boldogtalanokká, megkeseredettekké és tudatlanokká válva rossz életetek lesz. Hasonlít ugyanis ez az értelmezés a Szphinx talányához, amelyet feladott az embereknek. Aki megértette a talányt, életben maradt.

Aki nem értette meg, azt a Szphinx elpusztította. Ugyanez a helyzet ezzel az értelmezéssel is. Az Esztelenség ugyanis maga a Szphinx az emberekre nézve. Talányosan beszél ez az értelmezés arról, hogy az életben mi a jó, mi a rossz, és mi az, ami sem nem jó, sem nem rossz. Ha valaki ezeket nem fogja fel, az Esztelenség elpusztítja őt, de nem egy csapásra, ahogy azok haltak meg, akiket a Szphinx felfalt, hanem lassan senyved egész életén át, mint az elítéltek. Ellenben ha valaki megérti, akkor az Esztelenség pusztul el, ő pedig megmenekül, és szerencsés és boldog lesz egész életében."