A regény szereplői a XXI. század elejéről indulnak a baljós jövőbe. Nem a tudomány diadalmenete vár rájuk, de nem is kerülnek szuperkomputerekkel ellenőrzött rabszolgatelepre. A főszereplő, Piotr Pawe³ az élménygyűjtők társadalmában szocializálódik, amely azt várja a testtől, hogy minden élvezetből hozza ki a maximumot anélkül, hogy elvesztené romlatlan egészségét és paradicsomi üdeségét. Föl kell áldoznia az idejét, hogy keressen annyi pénzt, amennyivel már bekapcsolódhat a fogyasztásba, de a túl sok munka miatt képtelen élvezni az anyagi függetlenséget, ezért pánikszerűen távozik, majd pillanatok alatt elszegényedik, és kezdődik minden elölről. Ebben a világban érzi otthon magát, ez pusztul el a 2023-as háborúban.

2006-ban születik egyetlen lánya, Zuzanna, aki harminckét éves korában már férfiúi közreműködés nélkül hozza világra a család történetét lezáró utódot, az „elfuserált Megváltót”, aki a krisztusi korba érve, 2071-ben beszéli el ezt a történetet a nagyszüleiről, az anyjáról és önmagáról. Ebből az időben igen távoli végpontból látjuk az eseményeket, ettől van olyan különös aurájuk a XXI. század elején készült horvátországi fényképeknek, a muzeális ritkasággá vált, lejátszhatatlan CD-knek, az áruházi szórólapoknak vagy Európa autóatlaszának.