Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának második részében 1779 januárjától követi nyomon a nagy művész sorsát, szellemi, lelki és titkos életét, mely továbbra is küzdelmek sorozata.
Mozart folyamatosan komponál, dolgozik, hajtja a megélhetés kényszere, próbál ugyan a függőség alól szabadulni, de ez a szabadságvágy nagyon nem tetszik a munkaadójának, a salzburgi hercegérseknek, aki nem támogatja őt, ugyanakkor feltétlen engedelmességet követel. A rebellis muzsikus azonban dönt: elmenekül a zsarnok elől, és végleg Bécsbe költözik, ahol lassan eléri céljait: a növekvő hírnév, az anyagi függetlenség, a kedvére való alkotómunka után boldogság vár rá – találkozik Élete Asszonyával, Konstance Weberrel. Thamos, thébai őrző angyala, hűséges társa, támogatója a művészetben, oltalmazója az életben, továbbra is segíti, mellette áll, s 1784 decemberében eljön a nagy pillanat, Mozart részesül a szabadkőműves-beavatás világosságában. Nem veszélytelen e tett, mert a hatalom fél, úgy becsüli, a szabadkőműves-páholy a forradalmi gondolatok veszedelmes melegágya lehet.
Joseph Anton, a rendőrkopó, a Birodalom-hű, akkurátus hivatalnok, aki küldetésének tekinti, hogy a szabadkőműveseket elpusztítsa, éjjel-nappal titkos besúgójelentéseket tanulmányoz, értékeli a dossziék adatait, némelyiknél hosszasan elidőz, majd dönt… vajon a kis muzsikus hova tartozhat? talán a szabadkőművesek titkos irányítói közé…? nem, nem, túl soványka ez a dosszié, valószínűleg csak magas pártfogókat keres a karrierje érdekében… vagy mégsem? Már majdnem az érdektelenek közé teszi, ám szimata mást mond… Joseph Anton mindig bízott a megérzéseiben, a muzsikus bekerül hát a megfigyelésre szánt lehetséges lázítók közé! Mozart azonban, akinek a beavatási szertartás mélyen megváltoztatta életét, most már tudja, soha nem térhet le különös útjáról…