Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) szerteágazó életműve a 17. század második felének és a 18. első évtizedeinek szinte minden tudásterületét átfogja, műszaki kérdésekkel, politikai, vallási, jogi és filozófiai problémákkal egyaránt foglalkozik. A hannoveri udvar titkos tanácsosa nem csak az infinitezimálszámítást fejlesztette ki, tőle származik az emberi tudás teljes digitalizálásának gondolata is. Ugyanakkor olyan metafizikai koncepciót is kifejtett, amelyet mai szemmel idegennek, egyenesen abszurdnak látunk. A jelen bevezetés korának keretei között vizsgálja a leibnizi gondolatokat, megmutatva azok maradandónak bizonyult elemeit is.

Hans Poser (1937), matematikai, fizikai és filozófiai tanulmányok Tübingenben és Hannoverben. Államvizsga matematikából és fizikából 1964-ben, 1969-ben doktorált filozófiából, 1971-ben habilitált. 1972-tol a filozófia professzora a berlini Technische Universitäten. 1977 és 2014 között a Leibniz Társaság alelnöke Hannoverben.
Könyvei: Zur Theorie der Modalbegriff e bei G. W Leibniz (1969); Wissenschaftstheorie (2001); Descartes (2003). Szerkesztője, társszerkesztője többek között a következő műveknek: Leibniz in Berlin (1990); Wissenschaft und ’Weltgestaltung’. Zum 350. Geburtstag von G. W Leibniz (1999); Das Neueste über China. G. W Leibnizens Novissima Sinica (2000); Nihil sine ratione. Mensch, Natur und Technik im Wirken von G. W.