Jelen kötet bevezetésében a felsőoktatási intézményi közegben zajló, s közvetlenül a hallgatói kapcsolatokra ható legmarkánsabb változásokkal vetünk számot, melyek elsősorban az intézményi funkciók megfogalmazásában, másodsorban az oktatói és hallgatói státus valamint az akadémiai közösség határmegvonásának a változásában gyökereznek. Ezután hat nagy fejezet következik. Az elméleti fejezetekben elsőként a hallgatói szocializáció folyamatának és eredményének értelmezési koncepcióit mérlegre téve a hagyományos modellek felől újabb elméleti megközelítések felé keressük az utat. A felsőoktatásban érzékeny kérdéssé váló eredményesség-probléma megtárgyalása után a hallgatói kapcsolatrendszert figyelembe vevő nevelésszociológiai magyarázatmodelleket vetjük össze, előbb az elméletek, a későbbiekben a kapcsolati struktúrák felől vizsgáljuk meg a kérdést. A monográfia empirikus fejezeteiben egy konkrét felsőoktatási régió hallgatótársadalmának társadalmi összetételében majd egy évtized alatt bekövetkező változások áttekintése után a hallgatók akadémiai beágyazódásának mintázatait elemezzük relációs, strukturális és kulturális dimenziókban egyaránt. A hallgatói kapcsolatok alapképzés és mesterképzés között bekövetkező átalakulásának bemutatása után a hallgatói beágyazódásnak a felsőoktatási pályafutás eredményességére gyakorolt befolyását mérjük fel. A kutatás empirikus bázisát a Debreceni Egyetem Felsőoktatáskutató és Fejlesztő Központjának az alapképzésben (2008) és a mesterképzésben (2010) résztvevő hallgatók körében készített adat-felvételei képezik. Elemzésünk néhány pontján visszatekintünk a vizsgált felsőoktatási régióban készült korábbi kutatások eredményeire.


I. BEVEZETÉS
HOVÁ LETTEK A HALLGATÓK?
AZ AKADÉMIAI KÖZÖSSÉG MA
HALLGATÓI ÉRTELMEZŐ KÖZÖSSÉGEK
II. A HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ: ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK
A HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ KUTATÁSA
KI A KULCSSZEREPLŐ A SZOCIALIZÁCIÓS MODELLEKBEN?
A MODELLVÁLTOZÁSOK IRÁNYAI
III. HALLGATÓI EREDMÉNYESSÉG, INTÉZMÉNYI EREDMÉNYESSÉG
MIKOR EREDMÉNYES EGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY?
A HALLGATÓI ELŐRELÉPÉS
TÁRSADALMI TŐKE A FELSŐOKTATÁSBAN
IV. KAPCSOLATOK A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN
HALLGATÓTÁRSAK
AZ OKTATÓ-HALLGATÓ INTERAKCIÓK EREJE
INTÉZMÉNYI KEZDEMÉNYEZÉSEK
V. HALLGATÓK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉR PEREMÉN
MIRE VÁLASZOL AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT?
A NEM-TRADICIONÁLIS HALLGATÓK TÉRNYERÉSE
AZ INTÉZMÉNYI HATÁS NYOMAI
VI. A HALLGATÓK AKADÉMIAI BEÁGYAZOTTSÁGA
BEÁGYAZOTTSÁG AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMÁBA
AHÁNY KAMPUSZ, ANNYI TÍPUS?
A KULTURÁLIS BEÁGYAZOTTSÁG
VII. ÚJRASZŐTT KAPCSOLATI HÁLÓK
BEÁGYAZOTTSÁG MESTER MÓDRA
ÁTRENDEZŐDŐ KULTURÁLIS BEÁGYAZOTTSÁG
MI VÁLTOZIK A MESTERKÉPZÉSBEN?
VIII. AKADÉMIAI BEÁGYAZOTTSÁG ÉS EREDMÉNYESSÉG
TOVÁBBTANULÁSI TERV ÉS BEÁGYAZOTTSÁG
MUNKAKERESÉS ÉS BEÁGYAZOTTSÁG
MIBEN GYÖKEREZHET AZ INTÉZMÉNYI HATÁS?
IX. ÖSSZEGZÉS
HIVATKOZOTT IRODALOM