Úgy tűnik, az egy és a sok fogalompár története kimeríthetetlen gazdagságra tett szert az évszázadok során. Jelen kötet ehhez a történethez kíván egy újabb színfolttal hozzájárulni azzal, hogy rámutat az én és a világ közé beiktatott különböző kitérők, irányváltozások vagy nézőpontok szerepére. Ezek előtérbe helyezésének közös alapja a nem lineáris megjelenési forma.

A felmerülő kérdések tárgyalása a fikció, az identitás és szubjektivitás összefüggéseire vonatkozóan három különböző megközelítési mód szerint rendeződik: az első interkulturális perspektívába helyezi a politikai diskurzust, a fordítást és a frankofón irodalmakat, a második a totalitás feltételezésével az irodalom és a festészet területét érinti, és végül a harmadik a grammatika és argumentáció terminusaiban a nyelv hatáskörén belül maradva tesz újszerű megállapításokat.

A kötetet mindazok haszonnal forgathatják, akiket a diskurzus és a nyelv kapcsolódási pontjai érdekelnek, annál is inkább, mivel egy új paradigma, a Nézőpontok szemantikája lehetővé teszi, hogy adekvát módon ugyanazon elméleti keretben tárgyaljuk az interpretációk végtelen sokféleségét és kontextuális egyszeriségét.