A világvallások között kevés mutat föl oly szövevényes és terhelt viszonyt, mint a zsidóság és kereszténység, és e kapcsolat a mélypontját a vészkorszakban érte el. Az eltelt évtizedekben – a vallásközi párbeszéd kibontakozásával – a remény jelei mutatkoznak, a személyes közeledés és közös társadalmi föllépés mellett megjelent a teológiai és lelkiségi meglátások kölcsönösen gazdagító megosztása is.


A Békés Gellért Ökumenikus Könyvek sorozatának negyedik darabja a kétoldalú vallásközi párbeszédek közül elsőként a keresztények számára – és reményeink szerint a zsidók számára is – a legfontosabbat, e két vallási hagyomány kapcsolatát vizsgálja, fontos forrásszövegek tükrében.


A három bevezető tanulmány után az első fejezet a Római Katolikus Egyház, a második pedig a genfi központú ökumenikus kereszténység párbeszédét tekinti át a zsidósággal. Végül, a harmadik fejezet az alulról induló vallásközi szerveződések – így a legrangosabb, a Nemzetközi Zsidó–Keresztény Tanács – megnyilatkozásai közül emeli ki a legjelentősebbeket.


Kötetünk szerény hozzájárulás ahhoz, hogy a zsidó–keresztény párbeszéd (és ezáltal a két vallás) olajfája – Magyarországon, Közép-Európában, de szerte a világon is – újra kizöldüljön, és lombot eresszen. A kötetben olvasható megnyilatkozások segíthetnek egy új nemzedék újfajta párbeszédében, a vallási, közéleti és társadalmi kérdéseink nyíltabb és őszintébb megvitatásában.