Ahány élet, ahány sors, annyiféle a halál, és annyiféle a gyász is. Modern korunkban az ember egyre inkább elbizonytalanodik, ha kudarcait, fájdalmait kell feldolgoznia. Polcz Alaine új könyvében szinte észrevétlenül, rá jellemző írói visszafogottsággal megteremti azoknak a közösségét, akik egy megrázó vallomásfüzérben keresetlenül és őszintén írnak bánatukról – egy közeli családtag, nagy szerelem, kedvenc kutya, jó állás elvesztésének fájdalmáról. Esendő tagként maga is vall nagy veszteségeiről: férje, Mészöly Miklós haláláról és a szülőföld elvesztéséről. Arról szerzünk tapasztalatot, hogy a szeretet, a jóság, a vigasz, a megértés és részvét jelenlétét sokszor a legegyszerűbb tények bizonyítják, és érdemes ezekre odafigyelni.