A Jézus-mozgalom magvát alkotó vándorkarizmatikusok tevékenységére úgy tekinthetünk, mint a zsidóságon belüli megújulási mozgalomra. Ebben a könyvben, párhuzamba állítva őket más zsidó megújulási mozgalmakkal, a korábbinál is határozottabban beillesztjük őket a zsidó nép történetébe. Ez vezet ahhoz a felismeréshez, hogy tanultak a korábbi hasonló mozgalmak kudarcaiból, és érvényesítették így szerzett tapasztalataikat. Más „millenerisztikus mozgalmakkal” való interkulturális összehasonlításuk nyomán válik még egyértelműbbé, hogy miben rejlik különlegességük: abban ugyanis, hogy csak nekik sikerült a belőlük kialakuló korai keresztyénséget saját nemzeti kultúrájukból egy, az övékénél nagyobb idegen kultúrába átemelni, és azt át is alakítani.