Napjaink egyik legismertebb regényírója, a perui Vargas Llosa politikai és társadalmi kérdésekben is gyakran hallatja szavát, egy jobb- és baloldali diktatúrát egyaránt elutasító, bátor gondolkodó hangját. Ezzel a lebilincselő riportkönyvével valóságos darázsfészekbe nyúl: a sok évtizedes közel-keleti viszályba (Vas István versének szavaival: „a rossz testvérek háborúiba”).

2005 vége felé beutazta Izraelt és Palesztinát, alkalma nyílt így találkozni több fontos izraeli és palesztin kormánypárti és ellenzéki személyiséggel, politikussal, értelmiségivel, „egyszerű emberekkel", harcias és békés izraeli és palesztin „aktivistákkal", ortodox zsidókkal és muzulmán fundamentalistákkal. Utána az El País című madridi liberális lapban tette közzé tapasztalatait, beszélgetéseit.

Harminc éve Izrael támogatója és csodálója a szerző, de tárgyilagosan elemzi a régió elfajult konfliktusát. Nem hajlandó minden palesztint antiszemitának tekinteni, és – az izraeli ellenzékkel összhangban – éppen úgy elítéli az izraeli kormány egy-egy döntését, a hadsereg egy-egy föllépését, mint a palesztin fanatikusok véres merényleteit.

Alig másfél év telt el Vargas Llosa közel-keleti útja óta, de Saron miniszterelnök már kómában, Arafat elnök már halott. Mégsem veszített semmit időszerűségéből ez az okosan árnyalt, drámai helyzetkép.

„Szinte hihetetlen, olyan gyönyörű volt a cionisták hőskölteménye: annyit szenvedtek Európában, majd eljutottak Palesztinába, hogy gyümölcsöskertté varázsolják a sivatagot, és fölépítsenek egy testvéries, szabad és nagylelkű társadalmat – és most ez a szégyen!”

A kötet Morgana Vargas Llosa fényképeivel jelenik meg.