INDUSZTRIA: az ipar, az iparosítás istennője a XX. századi mitológiában, a tervezők és mérnökök patrónusa. Attribútuma a gyárkémény. Kultusza Európában 1945 után erősödött meg, a legnagyobb hatást az ötvenes-hatvanas években fejtette ki. Tisztelői feltétlenül hisznek az ipar felsőbbrendűségében, s az erőszakos térítéstől sem riadnak vissza. Az utóbbi években követőinek száma erőteljesen megfogyatkozott, ám ideológiai hatása különféle áttételeken keresztül ma sem elhanyagolható. Így szólhatna a szócikk Indusztriáról.
Germuska Pál könyve arra tesz kísérletet, hogy egy magyar városcsoport - Ajka, Dunaújváros (Sztálinváros), Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros (Leninváros) és Várpalota - sorsán keresztül bemutassa indusztria kultuszának hazai fejlődéstörténetét, strukturális, területi (regionális) és települési következményeivel egyetemben. Eddig javarészt publikálatlan levéltári és statisztikai források feldolgozásával, hazai és külföldi gazdaságtörténeti, szociológiai, közgazdasági, település- és gazdaságföldrajzi szakmunkák felhasználásával igyekszik választ adni a következő kérdésekre:
Hogyan viszonyult egymáshoz a XX. század első felében a hazai iparfejlődés és az urbanizáció? Történt-e alapvető változás 1945 után?
Mikor és milyen indokok alapján született döntés az új iparvárosok kiemelt fejlesztéséről, s mennyi pénzt áldoztak erre a következő évtizedekben?
Hogyan tartotta meg kivételezett helyzetét a tizenegy város?
Milyen elveket és elvárásokat fogalmaztak meg a különféle ipar- és területfejlesztési programok és középtávú tervek, s ezekből mennyit sikerült megvalósítani?
Történt-e lényeges változás a beruházási források területi és települési elosztásában az ötvenes és nyolcvanas évek között?
Mi az összefüggés Gary (Indiana, Amerikai Egyesült Államok), Magnyitogorszk (Szovjetúnió) és Sztálinváros között?
Hogyan hatottak a nyugati építészeti és várostervezési ideák a Szovjetúnióban, s aztán hogyan adaptálták ezeket nálunk?
Mennyire sikerült megvalósítani a szovjet várostervezési és -fejlesztési elméleteket ezekben az iparvárosokban, s milyen térszerkezet alakult ki ennek eredményeként?
A könyvet 84 korabeli fénykép illusztrálja, ízelítőt adva a városlakók életéből is.