FRIEDRICH W. NIETZSCHE (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát.
*
Részletek az „Igazságról és hazugságról nem - morális értelemben” című kötetből:

„A számtalan naprendszerbe csillogva kiöntött világmindenség valamely félreeső szegletében volt egyszer egy égitest, amelyen okos állatok kitalálták a megismerést. A legelbizakodottabb és leghazugabb perc volt ez a világtörténelemben: de mégis egy perc csupán.

A természet néhány lélegzetvétele után az égitest megdermedt, s az okos állatoknak meg kellett halniuk. Már itt is volt az ideje, mert nagyon büszkélkedtek abban, hogy már mennyi mindent megismertek, végül nagy bosszúságukra mégis rájöttek, hogy mindent tévesen ismertek meg. Meghaltak, s halálukban megátkozták az igazságot.

Ilyen volt hát a természete ezeknek a kétségbeesett állatoknak, akik kitalálták a megismerést.”

„Meg kell tanulnunk kegyetlenül hangzó igazságként elfogadni azt, hogy a rabszolgaság a kultúra lényegéhez tartozik: persze olyan igazság ez, amely a létezés abszlút értékét illetően nem hagy kétséget.

Eme igazság az a keselyű, amely a kultúra prométheuszi előmozdítójának máját rágja. A küzdelmes életű emberek nyomorúságát még fokozni kell, hogy csekély számú olümposzi ember számára lehetővé tétessék a művészet világának létrehozatala.”
*

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

 IGAZSÁGRÓL ÉS HAZUGSÁGRÓL NEM - MORÁLIS ÉRTELEMBEN;

 ÖT ELŐSZÓ ÖT MEG NEM ÍRT KÖNYVHÖZ:
1. Az igazság pátoszáról;
2. Gondolatok művelődési intézményeink jövőjéről;
3. A görög állam;
4. A schopenhaueri filozófia viszonya egy német kultúrához;
5. A homéroszi versengés;

 A GÖRÖG NŐ,

 JEGYZETEK - UTÓSZÓ;
*
Az ebben a kötetben közreadott írások nagyrészt most kerülnek először magyar nyelven az olvasók elé.

*
Az „IGAZSÁGRÓL ÉS HAZUGSÁGRÓL NEM - MORÁLIS ÉRTELEMBEN” című ezen kiadványt Nietzsche rövidebb írásai, tanulmányai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyek alapvetően árnyalják, magyarázzák életművének gondolati tartalmát, az igazságról és hazugságról, a rabszolgaságról, a kapitalizmusról, a pénzarisztokrácia egoizmusáról, a humanitásról, a nő államfenntartó erejéről vallott felfogását.