,Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában. A hetedik nap történetei megeshettek volna nemcsak a tizenhatodik században, ahol a regény játszódik, de akár az antik világban,akár a huszonegyedik században. Azért helyeztem alakjaimat a tizenhatodik századba, mert az akkori világ ismerős lehet a mai
olvasónak: harcok, gyűlöletkeltés, tömeges menekülés, vallási ellentétek:
vasvilág. Otthon érzem magam ebben a korban."
Sándor Iván regényében embertömegek kényszerülnek Európa különböző pontjain otthonukat elhagyni. A háborúk egyik központjából, a németalföldi Leidenből két fiatalember, Thomas és Jensen, és egy lány, Eliz, más-más okból és céllal indul el. Sorsuk keresztezi egymást. Egy színész csapattal vándorolnak európai útjain. A hetedik nap a folyamatos kelepcehelyzetekben, választási kényszerekben, az emlékek megőrzéséért folytatott küzdelmeikben ábrázolja őket. Az olvasó velük együtt járhatja be a távoli, de napjainkhoz is szóló felismerésekig vezető útjaikat.