"Feleségemnek archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt" - mondta Móra Ferenc 1924-ben a Hannibál feltámasztása című regénye kéziratában. A mondat második fele a Magyar Nemzetben - ahol a kisregény 1949 végén először jelent meg -, meglehetősen átalakult: "...akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy elég volt hordani neki." "De nemcsak ezt a mondatot cenzúrázták. Az egész regényt durván meghamisították. Ceruzás zárójelbe került minden - s így ki is maradt -, ami a rezsimnek kínos volt (elsősor"ban a Szovjetunióban uralkodó állapotokra tett ironikus megjegyzések), s bekerült jó néhány nem Mórától származó mondat, ami a proletárdiktatúrát s annak eszméjét igyekezett`jó`színben feltüntetni. Az eredeti kézirat megszámlálhatatlan helyen tér el a nyomtatásban megjelenttől; `a`mely aztán alapja lett a további kötet-megjelenéseknek. Van ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát. "A hiteles szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Móra Ferenc elutasított mindenféle diktatúrát és terrort, s az irónia halálos fegyverével le is számolt velük, legyen a színük akár vörös, akár fehér. A kézirat sorsa maga is igazi kelet-európai regény. 1924-ben Feleky Géza, a Világ főszerkesztője tíz évre "elvesztette" - a Horthy-rendszert kipellengérező, vitriolos stílusú művet. Aztán Roóz Rezsőhöz került, akit üldözőbe vettek a nyilasok. Majd megjelent a megcsonkított-átalakított szöveg a Magyar Nemzetben, s az eredeti "kutyanyelvek" ismét fél évszázadot illegalitásban töltöttek egy barna borítékban. Nyolcvan esztendőt várt szegény Hannibál, hogy megálmodója születésének 125. évfordulóján feltámadhasson, hogy végre csonkítatlanul megjelenhessen." Vészits Andrea