A kötet tanulmányai magyar nyelven első alkalommal mutatják be az érzelmek filozófiai értelmezésének néhány lehetőségét, megindokolva ezzel mindjárt azt is, hogy miért van szükség a
filozófia bevonására az érzelmek vizsgálatába a pszichológiai, neurológiai s más megközelítések mellett.

A filozófiában a történeti vizsgálódások sohasem különülnek el élesen a szisztematikus tárgyalásmódoktól, így kötetünk is eleven kérdésfeltevésekre adható, ma is releváns válaszkísérletekként mutatja be az antikvitás legnagyobb hatású érzelemfilozófusainak,
Arisztotelésznek és a Sztoának, Descartes-nak,
Heideggernek a gondolatmeneteit. Történeti, ám egyszersmind interdiszciplináris jellegű filozófiai megközelítés a középkori érzelemvilág rekonstrukciója, Sartre és a kortárs pszichológia
érintkezési pontjainak, valamint Heller Ágnes érzelemfenomenológiájának elemzése. A három záró tanulmányban a normativitás fontos érzelemfilozófiai kérdésének, a szeretet H. G.
Frankfurt által adott értelmezésének, illetve a narratív érzelemelméletnek
járunk utána.