„2009 februárjában az MTA PTI Érték- és Kultúra Műhelye és az ISES Alapítvány konferen-ciát rendezett Világválság – magyar válság címmel a Tudományos Akadémián. A rendezvény végállomása volt egy 2007-ben Szombathelyen elindított a Hogyan jutottunk idáig és merre tovább? címmel elindított tudományos és közéleti fórumsorozatnak, amelyen az üzleti élet, a civil társadalom és a politika helyi képviselői is részt vettek. A rendezők feltett szándéka volt, hogy megkíséreljék összekapcsolni, egymásra vetíteni a terebélyesedő globális válság és az egyre mélyülő és több dimenziót felmutató magyar válság kérdéseinek elemzését. Ez a szándék nagyrészt megvalósult: a a szerzők többsége kísérletet tett a két- (vagy több)szintű elemzésre, a lokális és globális, vagy nemzetállami és világgazdasági/planetáris válságtünetek összefüggéseinek kimutatására. Az elemzésekben hangsúlyt kap a jelenlegi válság átfogó és összetett jellege, ami megóv minket attól, hogy a megoldások keresését a pénzügyi és hitelintézeti problémák, netán az ingatlanpiac és autógyártás szintjére korlátozzuk. Ennek megfelelően a kiutak, megoldások, alternatívák keresését sem szoríthatjuk fiskális mederbe és azt sem gondolhatjuk, hogy nincs többről szó, mint a tőkés világgazdaság normális, egészséges ciklikus önkorrekciójáról, ami után visszaáll minden a megszokott kerékvágásba. Sokkal inkább arról van szó, hogy az évtizedek óta megfellebbezhetetlennek gondolt, a világról való tudásunk alappillérévé kövesedett hit-tan, a mindent megoldó szabad piac neolibeláris krédója hiteltelenné vált és ezzel együtt megroppant az a szilárdnak gondolt értékrend is, mely az emberi és természeti megújuló és meg nem újuló források önkényes, pazarló és felelőtlen kizsákmányolását és elpusztítását legitimálja. A kérdés tehát, hogy képes-e az emberi társadalom saját túlélése érdekében egy új fejlődési pályára lépni, vagy megmarad az önpusztítás jelenlegi lejtőjén.”