A holokausztról már sokszor és sokféleképpen halhattunk: létezik emléknap, Holokauszt Dokumentációs Központ, kisebb-nagyobb emlékművek. Mégis, mintha ezek a visszaemlékezések erőtlennek tűnnének a felejtéssel szemben. Nagyszüleink, dédszüleink halála óta a kérdés számunkra így hangzik: hiányzik-e még az, ami eltűnt? Érezünk-e hiányt emberek, közösségek után? És e hiány hogyan ábrázolható, ha ábrázolható egyáltalán? Az ábrázolás maga vajon emlékezéssé válik? Hogyan kellene működnie az emlékezésnek ahhoz, hogy legalább a kérdés igénye fennmaradjon: hogyan és miként történhetett ez?

E kötettel magunk is a választ keressük, remélve azt, hogy meg tudjuk örökíteni az emlékezés folyamatának egy pillanatát a kötet szerzőinek segítségével.

"Nagyszüleink halála óta a kérdés számunkra így hangzik: hiányzik-e még az, ami eltűnt? Érzünk-e hiányt emberek, közösségek eltűnte után? És e hiány önmagában ábrázolható, ha ábrázolható egyáltalán? Az ábrázolás maga vajon emlékezéssé válik-e? Hogyan kellene működnie az emlékezésnek ahhoz, hogy legalább a kérdés igénye fennmaradjon: hogyan és miként történhetett ez? E kötettel magunk számára is keressük a választ, remélve azt, hogy az emlékezés folyamatának egy pillanatát meg tudjuk örökíteni a kötet szerzőinek segítségével." (Gantner B. Eszter - Réti Péter a kötet szerkesztői)

A kötet tanulmányainak szerzői:
Bán Zsófia, Berger Ágnes, Fehéri György, Gantner B. Eszter, Horváth Rita, Kovács Edit, Orbán Katalin, Pécsi Katalin, Réti Péter, Turai Hedvig, Varga Péter