Korunk világgazdasága egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A globalizáció ellenzői bírálják a világméretű fogyasztói társadalom kialakulását, a világ gazdagokra és szegényekre szakadását, a közösség- és családellenes individualizálódást, illetve az ökológiai diverzitás vészes csökkenését. A fogyasztói társadalom jelenlegi formájában zsákutca. A nyugati civilizáció válságban van. Fogyatkozik és öregszik a társadalom, terjed a drog és a deviancia, bomlik a család. A globalizációval szemben egyre védtelenebb a nemzet, már-már visszafordíthatatlanul elszennyeződik a környezet, lassul a gazdasági növekedés. A magyar társadalom identitási és lelkiismereti válsággal küzd. A rossz lelki állapot következtében enyészik a társadalmi tőke, az európai átlagnál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás, a szekértábor mentalitás.

A kiutat a helyi közösségek megerősítésében, a civil társadalom építésében véljük megtalálni. Az egyéni szabadság csak közösségben bontakoztatható ki, saját szabadságunk és méltóságunk csak együttes fellépéssel őrizhető meg. Egy jól működő gazdaságban növekvő figyelmet kaphat a helyi, regionális sokszínűség. Ennek legfőbb biztosítékát a keresztény társadalmi tanítás értékrendjében és az ökoszociális piacgazdaság paradigmájában látjuk. Munkánkkal a helyi közösségek fejlesztése révén a polgári társadalom újrateremtéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

Farkas Péter szociológus, humánökológus, egyetemi oktató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Vitéz Római Katolikus Főiskolán tanít. Kutatási területe a település- , környezet- és családszociológia.