Egy emberrablás története
Egy emberrablás története
Megtörtént eseményt, egy Dél-Amerikában korántsem szokatlan emberrablás történetét beszéli el García Márquez regénye. Hogyan küzdöttek az elraboltak hozzátartozói szeretteik szabadon bocsátásáért; hogyan élte át a környezet a válságos időszakot? "Maruja Pachón és férje, Alberto Villamizar 1993 októberében azt javasolták nekem, hogy írjam meg egy könyvben mindazokat a viszontagságokat, amelyeket Maruja az emberrablók fogságában töltött hat hónap alatt átélt, és azt az elszánt küzdelmet, amelyet Alberto folytatott felesége kiszabadításáért. A könyv első változatából már jó adag elkészült, amikor rájöttünk, hogy Maruja elrablását nem lehet függetleníteni attól a másik kilenc emberrablástól, amelyet ugyanabban az időben követtek el az országban. Valójában nem tíz, egymástól független emberrablás történt - ahogy első látásra gondoltuk -, hanem tíz nagyon jól kiválasztott ember együttes elrablása, amelyet ugyanaz a banda követett el, egy és ugyanazon céllal. Ez a késői felismerés arra kényszerített bennünket, hogy elölről kezdjük a könyvet, új szerkezetet adjunk neki, és nagyobb lélegzetűre hagyjuk, hogy minden fontos szereplőjének meglegyen a maga jól körülhatárolt személyisége és mozgástere. Ez a technikai megoldás labirintusszerű történetet eredményezett, mely eredeti formájában túl zavaros lett volna és végeérhetetlen. Így azonban az egy évre tervezett munka majdnem három évig tartott, mindvégig Maruja és Alberto odaadó és hasznos közreműködésével; az ő személyes visszaemlékezéseik képezik a könyv tengelyét és vezérfonalát."