A közgazdaságtani gondolkodás mai fő áramlatai sok szempontból a felvilágosodás univerzalista tudományeszményének örökösei. Olyan „általános” összefüggéseket és törvényszerűségéket hirdetnek, melyek az ígéret szerint minden emberi közösségben egyformán érvényesek és alkalmazhatók. A geopolitikai gondolkodásmód segít felismerni az ilyen „univerzális” (egész pontosan: univerzalista) eszmények mögött megbúvó rejtett hatalmi érdekeket, dominanciaviszonyokat. A közgazdasági modellek univerzális érvényességébe vetett hit tehát a globalizáció egyik legfontosabb hajtóereje, ideológiai muníciója. Ezzel szemben a következetes geopolitikai gondolkodás rávilágít arra, hogy ezek az elképzelések többé-kevésbé maguk is adott történelmi és társadalmi szituációk derivátumai.

Jeffrey D. Sachs a tengerentúlon az egyik legismertebb közgazdasági bestsellerszerző, magyarul mégis csak pár rövidebb tanulmánya (például az Átmenet tervgazdálkodásból a piacgazdaságba című nagyhatású esszé) látott eddig napvilágot. A civilizáció ára segítségével a mi térségünkben legnagyobb befolyással bíró gazdasági ideológiát, az amerikai típusú kapitalizmust is mintegy belülről tanulmányozva ismerhetjük meg legjobban; ennek alapján pedig eldönthetjük, hogy mit hogyan veszünk át, illetve rostálunk ki belőle. Ehhez nyújt páratlan segédeszközt Sachs könyve, amely az amerikai típusú kapitalizmusról (a „korporatokráciáról”) írt szenvedélyes kritikájában egy boncmester éleslátásával mutatja ki az amerikai gazdasági berendezkedés belső gyengeségeit, ugyanakkor – s ez nem mellékes szempont – megoldásokat is kínál a felvetett problémákra