René Girard, korunk egyik meghatározó vallási gondolkodója, 1923. december 25-én született Avignonban. A stanfordi és a Duke Egyetem összehasonlító irodalomelmélet professzora, a Francia Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez elsősorban a vágy mimetikus elmélete fűződik, amellyel Girard új antropológiát alapoz meg. Túllép a vágynak a közgondolkozásba bekerült, freudi elméletén, egyben új alapokra helyezi a bibliamagyarázatot is. A teológiai, filozófiai és szociológiai gondolatokat ötvöző A bűnbak című Girard-mű egy közismert és vitatott bibliai téma továbbgondolása. A "bűnbak" mechanizmusát mindenki ismeri: valamely egyént vagy kisebbségi csoportot azzal vádolnak, hogy tőlük ered mindaz a baj, amelyet az egész társadalomnak el kell szenvednie. Girard szerint az erőszak a mimézis, azaz az utánzás vágyából fakad: csak arra vágyunk, amire mások is vágynak. Például a fogyasztói társadalom keretei között tett választásaink alapja is az utánzási szükséglet. Minden társadalom számára az alapkérdés az, hogy képes-e kanalizálni az utánzási vágyat és az azzal járó erőszakot. Ebben játszik szerepet a bűnbak. Lehetővé teszi, hogy az önpusztító erőszak, a "mindenki mindenki ellen" beállítottsága a "mindenki egy ellen" beállítottságává alakuljon át, megalapozva egy új rendet és a társadalmi békét. A bűnbak feláldozása megállítja a válságot. A modern társadalmakban a normatív szabályok és az igazságszolgáltatás intézményei az erőszak legitimálásának leghatékonyabb eszközei. Girard a bűnbak elemzése kapcsán bontja ki a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindenfajta diszkrimináció antropológiai jellegzetességeit.