John Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történész ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt.

"A város és kultúrája" - jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott.

"Bármilyen méretű is az érdeklődés 1900 Budapestje iránt, mégsem a nosztalgia késztetett a Budapest, 1900 megírására - bocsátja előre a szerző. - Volt akkoriban (és van ma is) valami kettősség ennek a városnak az életében. Jellegének egyik - visszatekintve színes és vonzó - eleme, hogy életteli, olykor majdnem nyers provincializmusa megfér az urbánussággal, olyan műveltséggel, amely különös módon egyszerre magyar és kozmopolita."

Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.