Ez a könyv azért viseli a "Bíbó estéje" címet, mert a két közismert írás - az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél -, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott. Bibó aligha szellemi végrendeletnek szánta a Borbándi Gyula Der Ungarische Populismus c. 1976-os könyve, illetve a Magyar Közösség perében halálra ítélt és kivégzett Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott beszéde örvén írott levelét, de mindkettőben fontos elvi megállapításokat tesz egyrészt a népi mozgalomról, másrészt a magyar jobboldalról, mintegy röviden érintve az életmű számos témáját. E két dokumentum "tanúsítja a megtört testben is töretlenül megőrződött értéktudatát, szellemi frissességét, s egyidejűleg vitapartnerei iránti tiszteletét, megbecsülését, (Bibó) személyiségének oly vonzó, értékálló jellemzőit." (H.T.) Huszár Tibor a Bibó leveleiben érintett kérdések illusztrálására olyan "bizonyító anyaggal" is kiegészíti a kötetet, mint Donáth György országgyűlési felszólalásai (1939-1943) és az utolsó szó jogán elmondott beszédének (1947) most először publikált hiteles gyorsírói jegyzőkönyve.