... az az ismerős alak,
piros cipő, zöld kalap,
vállán uzsonnáskosár...
Tudod, hogy ki. Ugye, tudod?
Bárány Boldizsár.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik.
A kötetet Kismarty-Lechner Zita illusztrációi díszítik.

Bárány Boldizsár nem szeret iskolába járni. Nem akar illedelmes kisbárány lenni, mi mégis szívünkbe zárjuk őt. Akkor is, amikor eltünteti Ponty Piroska hozományát, és akkor is, amikor elcseni Mókus doktor bundáját. Szegény szülei sem tudják, hogyan lehetne beállítani őt a szelíd, jól nevelt kisbárányok sorába. Egyszer csak a sok huncutság, rosszalkodás visszaszáll Bárány Boldizsár fejére, és ő kétségbeesetten megpróbálja jóvátenni a hibáit. Ekkor szeretjük őt a leginkább!

Szabó Magda első gyerekkönyve a Bárány Boldizsár. 1958-ban jelent meg először, és azóta számtalan színpadi és zenés feldolgozása született. A verses mese játékos rímei, zeneisége, kedves állatszereplői a hazai gyerekirodalom alapművévé tették.