Huszonöt éve, 1991-ben jelent meg az ezredvég Amerikájának dekadens és radikális nagyregénye, a yuppie-k és a fogyasztói társadalom első számú krónikásának főműve. Az Amerikai psychó-ról azóta mindent elmondtak; rögtön elhíresültek a pszichopata főszereplő, Patrick Bateman förtelmes darabolásai, a koldus szemének kiszúrása, és az abuzív, végtelenül lekezelő szexjelenetek. Annak idején lefóliázva kellett árulni, és világszerte mozgalmak szerveződtek a könyv betiltására.

Nem véletlenül: ez a történet mai szemmel olvasva is hihetetlenül vérfagyasztó, brutális. Felkavaró hatását csak tovább srófolja, mennyire fegyelmezetten, hideg fejjel megkomponált ez az alkotás. Az egyre fokozódó kegyetlenség ahogyan Bateman végső becsavarodása is patikamérlegen van kimérve. A vagyona és társadalmi beágyazottsága miatt érinthetetlen, csendes őrült kezd itt ámokfutásba, csak azért, hogy egyből kiütközzön: az őt körülvevő társadalmi kódok tarthatatlanul gyengék, a rend illúzió, senki nem tud a másikról az égvilágon semmit.

Bateman és az 1980-as évek végi New York párhuzamosan zilálódik szét, a főszereplő agyát és teljes közegét egyszerre önti el a gusztustalanság és a brutalitás, miközben látjuk, a végkifejlet káosza a felszín alatt mindvégig jelen volt. Ennek a felforgató szövegnek a mai napig véres élmény boldog születésnapot kívánni.