Miért próbálta a kommunista diktatúra erőszakkal átformálni állampolgárait? Hogyan hajtották végre rekordsebességgel a kollektivizálást a Kádár-korszak hajnalán, ami nem volt törvényszerű? Milyen regionális eltérések voltak? Hogyan fogadtatták el a végeredményt a társadalom tagjaival? Milyen szerepet játszott a történeti parasztság felszámolásában a kollektivizálás? Miként történt mindez a mindennapok szintjén és mikroléptékben az egyes falvakban és megyékben? Hogyan zajlott a kollektivizálás a környező országokban? Az állami erőszak magából az utópisztikus célokat kitűző rendszerből következett, nem működési vagy korrekciós zavar volt. A kollektivizálás erőszakos volta a kortársak számára mindennapos tapasztalat volt. Az 1950-es évek végén végigsöprő erőszakhullám hasonlóan mély nyomokat hagyott a társadalomban, mint az 1950-es évek eleji. Ám míg a Rákosi-korszak állami erőszakának emlékezetét a Kádár-korszak bürokratái saját céljaik érdekében felerősítették, az 1950-es évek végi erőszakhullámot (megtorlás és kollektivizálás) tabusítani igyekeztek. E kötet célja, hogy az állami erőszak összefüggéseiben érthetőbbé tegye, mi történt a kollektivizálás során az egyes magyar régiókban.