Az illiberális jobb- és baloldalon divattá vált a liberális – intézményi oldaláról: alkotmányos – demokrácia bukásáról beszélni. De mi az, ami megbukott volna? Netán maga a liberális eszme? Az emberek – minden ember – egyenlő erkölcsi státusának elve? Vagy az emberi jogok és az egyenlő emberi méltóság gondolata? A tézis, mely szerint minden ember élete számít, méghozzá egyenlően számít? Az ember ember fölötti uralmának elutasítása?

Vagy magukkal az intézményekkel van a baj? Minden intézményrendszer tele van működési hibákkal, melyek akár az egész berendezkedés válságáig halmozódhatnak. De feltűnt-e a horizonton egy illiberális berendezkedés, mely többet és jobban valósít meg a követésre méltó ideálokból, mint a liberális demokrácia? Illiberális alternatívái biztosan nem ilyenek. Alapos reformokra szorul, azonban méltó a megújításra.

A harmadik köztársaságot visszahozni nem lehet, de meg kell teremteni a negyediket, mert csak a liberális demokrácia mégoly tökéletlen viszonyai között lehet értelmes, szabad politikai vitát folytatni közügyeinkről, így arról is, hogy miben kell a liberális demokráciának változnia.

E könyv eredeti korpusza húsz éves, de kérdései – mi a demokrácia? mi az alkotmányosság? mi a viszony a demokrácia részvételi, képviseleti és alkotmányos gyakorlatai között? – a ma és a holnap demokratikus gondolkodása számára is lényegesek.