Ez a könyv nem csak a szex és a gazdaság összefonódásairól, vagy a szex gazdasági, illetve a gazdaság szexuális aspektusairól szól. Ez a könyv sokkal inkább arról szól, hogy az a bonyolult globális viszonyrendszer, amelyben az életünket éljük, hogyan formálja a szexuális vágyainkat és a szexuális gyakorlatainkat. A szexuális hegemónia kifejezés azokra az összetett gazdasági és kulturális struktúrákra utal, amelyek mentén különböző egyének, érdekcsoportok, politikai entitások és vállalatok harcot vívnak annak meghatározásáért, hogy milyen gyakorlatok, esztétikák, tárgyak kapjanak szexuális jelentést és melyek legyenek semlegesek, hogy mik legyenek a szexuális gyakorlatok legitim módjai vagy mi számítson tiltottnak vagy tabunak, illetve hogy mik legyenek a szexuális vágyak és fantáziák nyílt és titkos tárgyai. A kapitalizmus több száz éves fennállása alatt számos szexuális hegemónia épült ki, számos szexuális hegemóniaharc zajlott le, és jónéhány szexuális ellenhegemónia kiépítésére is történt kísérlet. Ezek, illetve azon módok történeti elemzése, ahogy a társadalmi harcokat megvívják a szexualitás körül azért is fontosak, mert ezekből képet kaphatunk saját szexualitásunk forrásairól is. Ez a könyv végül is nem szól másról, mint a kérdésről, hogy a szexuális vágyaink tényleg a sajátjaink-e, és amennyiben nem, akkor ki hozta őket létre, hogyan és miért? A történelem ismerete segít megérteni a jelent és a lehetőséget ad a jövő alakítására – a szexben is.

CSÁNYI GERGELY szociológus, 2015 óta tagja a Helyzet Műhely kutatócsoportnak. Doktori disszertációját 2024-ben védte meg a PTE-BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskolájában, doktori témája az államszocializmus orvosi-szexológiai és szexuálpszichológiai diskurzusai voltak. Jelenleg oktató az ELTE-TáTK Társadalomkutatások Módszertana Tanszéken, illetve második doktori disszertációját írja a PTE-BTK Pszichológia Doktori Iskolájában. Kutatási területei egyrészről az intimitás, a gondoskodás és a szexualitás kritikai politikai gazdaságtani megközelítései, másrészről a kritikai pszichológia és a freudomarxizmus.