Vajon lehet-e még újat mondani négy évtized távlatából 1968-ról? Túl lehet-e lépni a puszta nosztalgiázáson, az egykori események felidézésén? E kötet tanulmányainak szerzői úgy gondolják, hogy 1968 szimbolikus év, a 20. század egyik kulturális értelemben legmozgalmasabb időszakának meghatározó esztendeje. Számukra ma annak az egész világon végigsöprő tiltakozási hullámnak a hatása érdekes - amely a második világháború utáni fogyasztói társadalmakban felnövő fiatal nemzedék elégedetlenségének és a társadalom átformálásra vonatkozó igényének adott hangot -, hogy alakult át 1968 hatására a demokráciáról, a tömegek szerepéről, az önrendelkezésről, az állam és a civil szféra viszonyáról való közvélekedés? A forrongó világban az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve egészen Kínáig szinte mindenhol történt valami. A legfontosabb kérdés az, hogy miként alakultak azok a folyamatok, amelyek alaposan átformálták a tágan értelmezett közgondolkodás szinte minden területét a művészetektől a politikán keresztül a társadalom- sőt, a természettudományokig. Hasonló mozgások jellemezték az élet mindennapi struktúráit is. Az ellenkultúra elképesztő sebességgel alakította ki saját formáit és hatotta át a teljes társadalmat, hogy azután éppen ilyen meghökkentő gyorsasággal váljék a kultúrává, lefokozva és zárójelbe téve a korábbi kulturális kódokat. A kultúra működéséről, szerepéről, milyenségéről vallott mai elképzeléseink e folyamat örökségei. 1968 értelmezése mindmáig heves vitákat kavar tudományos, politikai és kulturális berkekben. A negyvenedik évforduló jó alkalmat kínált az itt röviden vázolt sokszínű jelenséghalmaz értelmezésére és újraértelmezésére.