Meghalt a kiemelkedő filozófus, Tengelyi László (1954-2014)
2014-07-21 07:19
Július 19-én meghalt Tengelyi László. Néhány napja tanítványaival, barátaival, kollégáival ünnepelte 60. születésnapját Wuppertalban. A legnagyobb hírű és tudású magyar gondolkodók egyike, nemzedékek meghatározó emberi, szakmai hatású oktatója volt.
Aki valaha járt óráin vagy lakásszemináriumain, tudja, hogy azok a szellemi szabadság élményét jelentették. Minden tekintélyuralmi struktúra szenvedélyes ellenfeleként már az 1980-as években részt vett az akkori cenzúrázatlan társadalomkritikai folyóirat, a Medvetánc szerkesztésében, később pedig a magyar filozófusokat ért alaptalan támadások visszautasításában. Munkásságának nagy témái közé kezdettől éppen a szabadság, az autonómia és a személyes moralitás tartoztak. Az 1990-es évektől az Atlantisz Könyvkiadó egyik alapítója volt. Könyvei itt jelentek meg magyarul. Egyaránt otthon volt az antik, a középkori és a modern irodalomban, filozófiában. Világszerte mély és eredeti gondolkodóként tisztelték, sereglettek hozzá a tanítványok. Az ELTE BTK, majd a Bergische Universität Wuppertal filozófiaprofesszora, számos francia, amerikai, kanadai, mexikói, japán, kínai egyetem vendégprofesszora, éveken át a Német Fenomenológiai Társaság elnöke volt. Amerikától Európáig egyetemek versengtek érte. Magyarországon és Németországban egyaránt szeretet és nagyrabecsülés övezte.
Nyolc könyve és számtalan fontos tanulmánya jelent meg négy nyelven, kilencedik kötete Németországban megjelenés előtt áll. Magyar nyelvű könyvei:
- Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról, Medvetánc, Budapest 1984.
- Kant, Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
- A bűn mint sorsesemény, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1992.
- Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998.
- Tapasztalat és kifejezés, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2007.
Miklós Tamás
Aki valaha járt óráin vagy lakásszemináriumain, tudja, hogy azok a szellemi szabadság élményét jelentették. Minden tekintélyuralmi struktúra szenvedélyes ellenfeleként már az 1980-as években részt vett az akkori cenzúrázatlan társadalomkritikai folyóirat, a Medvetánc szerkesztésében, később pedig a magyar filozófusokat ért alaptalan támadások visszautasításában. Munkásságának nagy témái közé kezdettől éppen a szabadság, az autonómia és a személyes moralitás tartoztak. Az 1990-es évektől az Atlantisz Könyvkiadó egyik alapítója volt. Könyvei itt jelentek meg magyarul. Egyaránt otthon volt az antik, a középkori és a modern irodalomban, filozófiában. Világszerte mély és eredeti gondolkodóként tisztelték, sereglettek hozzá a tanítványok. Az ELTE BTK, majd a Bergische Universität Wuppertal filozófiaprofesszora, számos francia, amerikai, kanadai, mexikói, japán, kínai egyetem vendégprofesszora, éveken át a Német Fenomenológiai Társaság elnöke volt. Amerikától Európáig egyetemek versengtek érte. Magyarországon és Németországban egyaránt szeretet és nagyrabecsülés övezte.
Nyolc könyve és számtalan fontos tanulmánya jelent meg négy nyelven, kilencedik kötete Németországban megjelenés előtt áll. Magyar nyelvű könyvei:
- Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról, Medvetánc, Budapest 1984.
- Kant, Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
- A bűn mint sorsesemény, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1992.
- Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998.
- Tapasztalat és kifejezés, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2007.
Miklós Tamás