Az Epitome de Caesaribus egy korszak végét szimbolizálja. Még egyszer utoljára egy késő ókori pogány szenátor összefoglalta latin nyelven az imperátorok életét és erkölcseit - Augustus császártól Theodosiusig -, hogy aztán már csak keresztény szemszögből íródott latin nyelvű munkák keletkezzenek az ókorról. Ezután a latin nyelvű történetírás átlépett a középkorba.