Ez a könyv négy Mészöly-regény térpoétikai elemzését tartalmazza. Mészöly Miklós az 1945 utáni magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, egyike azoknak, akik megadták a kezdőlökést a magyar próza háború utáni megújulásának. A magyar próza jelenére gyakorolt közvetett és közvetlen hatása óriási, mégis olykor nehezen megragadható. Ezért kerültek a kötetbe a nagyobb elemző fejezetek közé rövidebb összehasonlító fejezetek, exkurzusok, amelyek a jelen irodalmából vett példákon keresztül láttatják Mészöly regényeit és életművét, de főleg azt, hogyan éli a mészölyi poétika a maga - sokszor rejtőzködő, de mindig eleven - utóéletét a kortárs irodalomban. Így tekinthetünk vissza Bartis Attila A nyugalom című regényén keresztül Az atléta halálára, Sándor Iván A szefforiszi ösvényén keresztül a Saulusra, és így válhat a Film társszövegévé Zoltán Gábor Orgiája, a Családáradásé pedig Márton László Árnyas főutcája.