A nagyszabású regényciklus második részében az ifjú elbeszélő normandiai nyaralásának mindennapjait követhetjük nyomon: új tájak, új figurák, a párizsi és vidéki arisztokrácia jellemző típusai bukkanank föl a tengerparti fürdőzés és a hotelélet megannyi örömével és egy csapat fiatal lánnyal, akik közül Albertine alakja emelkedik ki, és jut egyre nagyobb és tragikusabb szerephez. Az eseményeket, tájképeket és elmélkedéseket a szép idő, a tenger és a szerelm világítja meg forró színekkel, majd sorra felbukkannak azok a nagy művészek is - mint Bergotte, a regényíró Berma, a nagy színésznő, és Elstir, a tenger festője -, akik egyre döntőbb hatással lesznek az elbeszélő szemléletére és későbbi hivatására. Az olvasó ebben a kötetben is megtalálja Proust művészetének minden varázsát: a hajszálfinom, mégis döbbenetes erejű elemzéseket, a ragyogó tájakat, valamint a századforduló alakjainak érzékeletes jellemzését.