Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait,
viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki
előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid
nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori
indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban,
és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó
makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogyatékosságát
hangoztatják: rejtőzködő, sunyi, szerepjátszó, egyben gyanakvó
vonásait erősítik autoriter karakterré benne. A szociálpszichológiai jellegű
megközelítések zsidó származásából adódó kisebbségi komplexusa, illetve
nyughatatlan, frusztrált természete és a kommunista messianizmusa találkozásában
vélik felfedezni a megszállottságnak ezt a szélsőséges válfaját.
Külön vizsgálják a 15 év börtön jellemtorzító szerepét, a 1940-es évek
Szovjetuniójának és a világháborúnak gyilkos, a hatalomra törő és jutó
emberre gyakorolt deformáló hatását. Van, aki egyenesen démoninak nevezi
Rákosi Mátyás alakját a magyar történelemben.
A könyv megmutatja, hogy rendre más-más embert láthatunk, attól függően,
hogy a 20. század mely évtizedében és milyen helyzetben pillantjuk
meg szereplőnket. Természete is változik, de a helyzet, amelyben találja
magát, tulajdonságainak összetevőit is más-más összefüggésbe rendezi
össze, mígnem a csúcsponton a háborús hisztéria, a beteges gyanakvás
és belső rettegés ravaszkodó, alázatos zsarnokká nem torzítja. Így válik a
század első felének néhány esztendejét kitöltő, kegyetlen hazai uralkodóvá.
Majd lesz belőle megint csak 15 éven át egy jelentéktelen, elégedetlenkedő
és kellemetlenkedő száműzött.