FRIEDRICH WILELM JOSEPH SCHELLING (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling, (Németország, Leonberg, 1775. január 27. – Svájc, Bad Ragaz, 1854. augusztus 20.) az egyik legjelentősebb német idealista filozófus volt.

Sváb lelkészcsaládban született, ahol a protestáns misztika, és pietizmus szellemében nevelkedett. Tanulmányait Bebenhausenben, Nürtingenben végezte. Tübingenben Hölderlinnel és Hegellel tanult együtt. Szükségesnek tartották a francia forradalmat, szellemi és társadalmi megújulást vártak. Később egyre inkább eltávolodtak egymástól, az ellentétes nézeteik miatt. Schelling a természetfilozófiát helyezte előtérbe, Hegellel ellentétben, aki a szellemfilozófia képviselője maradt.

*
Részlet a „Filozófia és a vallás” című ezen kötet BEVEZETŐ - jéből:

”A filozófia sorra elvesztette, illetve a vallásnak átengedte azokat a tárgyakat, amelyek az ókorban még hozzá tartoztak, és a tevékenysége így csak az ész számára teljesen értéktelen tárgyakra korlátozódott. Ezzel szemben azok a nagyszerű tanítások, amelyeket a vallás a filozófiával való közös tulajdonból egyoldalúan eltulajdonított, mivel az ősképükhöz (Urbild) való kapcsolatuk eltűnt, ezzel együtt a jelentőségüket is elvesztették, és az eredetüktől idegen talajra kerülve a természetük is teljesen átalakult.

A filozófiának a vallással való hamis egybeesése csak azáltal jöhetett létre ebből az ellentétből, hogy a filozófia odáig süllyedt, hogy az ész alkotásait, az eszméket, értelmi fogalmakként kezelte. A tudománynak azt az állapotát dogmatizmusnak nevezhetjük, amelyben a filozófia ugyan széles és tekintélyes egzisztenciát kap a világban, de teljesen feladja a saját karakterét...

A hitet soha nem helyezném a filozófia fölé, hanem az értéke szerint sokkal inkább az alá, inkább visszatérek azokhoz a tárgyakhoz, amelyeket a vallás dogmatizmusa és a hit nem - filozófiája kisajátított a maga számára, és ezeket megpróbálom visszaperelni az ész és a filozófia számára. Hogy melyek ezek a tárgyak, azt a következő fejezetekből fogjuk látni.”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

 Schelling - FILOZÓFIA ÉS VALLÁS;
- Jegyzetek;

 Gyenge Zoltán - VALLÁSFILOZÓFIAI METSZETEK A NÉMET IDEALIZMUS ÉS A ROMANTIKA KORÁBÓL;
- Jegyzetek;

 Weiss János - SCHELLING FORDULATÁRÓL;
- Jegyzetek;

 Gurka Dezső - A „FILOZÓFIA ÉS A VALLÁS” KÉRDÉSFELVETÉSEINEK SZEREPE SCHELLING FILOZÓFIÁJÁNAK ÁTTEMATIZÁLÁSÁBAN;
- Jegyzetek;

*
A „FILOZÓFIA ÉS A VALLÁS” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Schelling filozófiáját, az identitásfilozófiája ellen irányuló kritikákra adott válaszait a fenti tartalom szerint ebből a kötetből szeretnék részletesebben is megismerni.