Az Atlantisz Könyvkiadó oldala és webáruháza. Vásárlás, rendelés, import egy helyen!


  The Atlantisz Publishing House 2019. május 27. hétfő Kedvencek közé | Kezdőlapnak beállítom  
  On-line rendelés esetén 20% kedvezmény minden Atlantisz-kötetre és 10% kedvezmény minden raktáron levő könyvre!      |     Ismerkedjen meg kedvezményeinkkel!

Könyvrendelés

Kiemelt híreink


Kis Könyves Éj 2019. április 26-án az Atlantisz Könyvszigeten2019. február 15-én megváltozott nyitvatartás az Atlantisz KönyvszigetenÜnnepi nyitva tartás 2018 decemberében az Atlantisz Könyvszigeten
Összes hír, esemény

Atlantisz Könyvkiadó

Hírlevél

Ha szeretne rendszeresen értesí- tést kapni akcióinkról, kiadvá- nyainkról, iratkozzon fel hírleve- lünkre!

Könyvkereső


Részletes kereső
Ha webáruházunkban vásárol, kérjük, előbb regisztráljon! | Vásárlási útmutató


Programozott evolúció és teremtés 2. – Az ember származása és kiemelt szerepe a világban

Bolti ár: 2000 Ft

Internetes ár: 1800 Ft (10% kedvezmény)

Elérhetőség: Megvásárolható

Borító: Fűzött

ISBN: 9789632361697

Nyelv: magyar

Méret: 24

Oldalszám: 148

Kiadó: L'Harmattan

Kategóriák: Természettudomány, Filozófia


Mennyiség (db):
 



Ismertető

A szerző a PPKE ny. egyetemi tanára, aki korábban az Esztergomi Teológiai Főiskolán tizennyolc évig tanította a filozófia keretében az élet bölcseletét, azon belül pedig az élőlények kialakulását. A Vigíliában kritikai tanulmányt írt Jacques Monod Nobel-díjas francia genetikus 1970-ben publikált művéről, melynek címe: „A véletlen és a szükségszerűség”. Ez a mű akkor nagy visszhangot keltett. Mérföldkő, mivel Darwin után először kísérelte meg az evolúciót a DNS-re alapozni. Monod azonban, bevallottan ateista lévén, megpróbálta a teremtés helyébe a „kozmikus véletlent” beiktatni. Különc nézete, hogy ő az evolúciót genetikai „sajtóhibák” eredményének tekinti. Véletlennel azonban képtelenség az élet káprázatos sokszínűségét és határozott irányba mutató kibontakozását megmagyarázni.
A szerző szerint az élővilág nem gépiesen determinálva bontakozik ki, mivel a megadott témát (= kifejlődési programot) az élőlények saját életterükben variálni tudják. Ebben kap szerepet a véletlen, amely annyiban hasonlítható a ruletthez, hogy az − mint a szerencsejátékok általában − meg van tervezve. S a rulett úgy van megtervezve, hogy a véletlen a kaszinó javát szolgálja. Ezt nevezhetjük „tervezett véletlennek”.
Gánti Tibor már megállapította, hogy „az élő rendszer programvezérelt”. Az egyedfejlődést, az ontogenezist genetikai program irányítja a megtermékenyített petesejtből kiindulva, amely elfogadottan célirányos folyamat. A törzsfejlődésnek (filogenezis) szintén célirányosnak kell lennie, következtet a szerző, különben a rendezetlen hozná létre a rendezettet, a genetikailag nem programozott természet a genetikailag programozott élőlényeket, ami ok-okozati képtelenség. A külső természet nem lehet az evolúció végső oka, mert a természet maga is keletkezett.
Darwin fejlődéselmélete valójában nem evolúciós magyarázat. A latin e-volvere valamilyen magszerű állapotból való kibontakozásra utal. A „fejlődni” más, mint a „kifejlődni”. A cseppkőbarlang figurái csak „fejlődnek”. Az embrióból kibontakozó élőlény ellenben „kifejlődés” eredménye. Darwin eredeti gondolata a zseniális. Ő elfogadja a Teremtőt, ha az élőlények egyetlen vagy néhány ős-egysejtűből kialakulhatnak (a progenitor). Az akkori genetikai ismeretekkel azonban nem lehetett megalapozni ezt a nagyszerű felismerést. Ma viszont tudjuk, hogy az élőlények biológiai kibontakozásának genetikai programja egyetlen ős-egysejtű DNS-ének „könyvtárába” belefér. Ez az igazi evolúció, amit ma már − Csányi Vilmos megállapítása szerint − „belülről” kell magyarázni. Tehát indokolt a törzsfejlődést, vagyis a filogenezist is genetikailag programozottnak tekinteni. Mégpedig azért, mert nincs kétféle genetika: egyik az ontogenezisnek, másik a filogenezisnek fenntartva. A gének hierarchikusan szervezett irányítása közös mindkettőben. A szem például ontogenetikusan is és filogenetikusan is a Pax 6 gén révén alakul ki.
A hagyományos tétel indokolt, mi szerint: a környezethez való alkalmazkodásnak fontos szerepe van az evolúcióban. Alkalmazkodni azonban csak olyan élőlény tud, amelynek alkalmazkodó képessége van. A szerző kiemeli, hogy genetikailag az alkalmazkodó képesség is programozott, mint a Marsra tervezett robot esetében. Az evolúció filogenetikus programja az első DNS-ben elfér. Ezáltal pedig az élőlények kialakulása genetikailag irányított. Csakhogy az evolúció genetikai programja nem úgy működik, mint a sajátos feladatra programozott számítógép. Az élőlények nem gépek, mert a gépeket nem lehet klónozni. A biológiai élet kibontakozása variáció a megadott témára.
Az evolúció e szerint célirányos folyamat. Ami ugyanis programozott, az az okot a céllal együtt foglalja magába (vö. egy sajátos feladatra programozott számítógép). Ezért nem indokolt a „vagy teremtés, vagy evolúció” szembeállítása, ami tézis és antitézis. A kettő filozófiai szintézise: az evolúcióban kibontakozó teremtés. Ez nem azonos a kreacionizmussal, amely a közvetlen teremtést vallja. Aquinói Tamás ezzel szemben a „másodlagos okok”, vagyis a természettörvények asszisztenciájával kivitelezett teremtést tanítja. Ezért keletkezhetnek olyan biológiai rendellenességek, mint a kétfejű borjú vagy az összenőtt sziámi ikrek.
Ha a Végső Okot keressük, föl kell ismernünk, hogy a klónozással megdőlt az elmúlt századok gépes-mechanikus világképe, hangsúlyozza a szerző. A Teremtő már nem a letűnt mechanikus világkép „Órásmestere”. Paley még ezzel érvelt. A Teremtő − mai hasonlattal − az élőlények kibontakozásának Magvetője ( a DNS is mag). Az oxfordi biológus író: Richard Dawkins, bennrekedt a hagyományos világképben. Most is azt hirdeti, hogy „gépek vagyunk”. El van maradva a fejlődéstől. Még nem tudja, hogy a gépeket nem lehet klónozni. Az élőlény „csodája” ugyanis az, hogy minden sejtjében az egész élőlény genetikai programja benne van. Ezért lehetne egy kétszáz millió éves dinoszauruszt egyetlen ép DNS-e révén életre kelteni.
Ami a Végső Okot illeti: ahogyan Arisztotelész a mozgást elemezve eljutott az Első Mozgatóig, úgy juthatunk el a genetikai programozottság oksági vonalán az Első Programozóig. A Teremtő a filozófiai következtetés szemszögéből a „programozatlan Programozó”, az ember mint teremtmény a „programozott programozó”, az általa készített gépek pedig a „programozott nem programozók” (ti. kreatív okként nem). Ez a szerző végkövetkeztetése.


Belépés


Megjelent köteteink

ajanlokep

Lapozzon bele!

Sorozataink

Támogatóink


Részletes kereső
Könyvrendelés Címlap Részletes keresés Az Atlantisz könyvei Megjelent kötetink Sorozatok szerint Szerzők szerint Boltunkból azonal elvihető Szerzők szerint Cím szerint Témakör szerint Külföldi könyvbeszerzés Külföldi könyvkiadók Egyedi megrendelések Vásárlási tudnivalók Vásárlási tájékoztató Kedvezmények Miért az Atlantisz? Gyors import, kedvező ár Sürgős rendelések Különleges beszerzések A rendelés módjai Impresszum, kapcsolat Kapcsolatfelvétel Fejlesztés, grafika Hírek, események Hírek Atlantisz könyvkiadó Atlantisz könyvprogram The Atlantisz Publishing House Könyveink Az Atlantisz Könyvsziget Recenziók időrendben Szerzőink Munkatársaink Védnökeink és támogatóink Mentsen könyvet! Könyvkiadónk története Fotógaléria Kiemelt külföldi partnereink Letöltheto anyagok Sorozatok borítói Plakátok Panorámafotók Háttérképek Képernyővédő
Vissza a lap tetejére