Virgnia Satir (1916–1988) a családterápia első nagy generációjának karizmatikus személyiségei közé tartozott. A családok segítésében az élményt hangsúlyozta, aminek keretében a résztvevők lehántják magukról a hibás viselkedéseiket. Ebben a terapeuta fő eszköze az érzékeny, segítő hozzáállás, és jól megfogalmazott kérdései. Satir intuíciója legendás volt, miközben elméleti rendszere egyszerű és közérthető. Akármi is a baj oka, a fő feladat az önbecsülés, az önérték építése, a hibás közlési stílusok korrigálása, és egészséges kapcsolódások kialakítása a családban.
Ez a könyv, ami számos írása közül talán a legfontosabb, a változásban az átélés jelentőségét hangsúlyozza, és ebben számos gyakorlási lehetőséget ajánl.



A könyv témája a család: az a hely, ahol az ember „készül”, személyisége alakul.

Virginia Satir több ezer családdal foglalkozva szerezte tapasztalatait, s kivételes erénye, hogy szakmai tudása átélt emberi tapasztalattá gazdagult. Ez sugárzik írásaiból. Könyvében kedves humorral fricskázza viselkedésünk képtelenségeit, s egyben fel is oldja tragikumát. Néha fájdalmas pontokat érint kérdéseivel, amelyek a mi elfeledett – elbujtatott kérdéseink is, s amelyekkel új lendületet ad a változáshoz. Életfilozófiája egyértelműen pozitív: hisz a változásban, az emberi fejlődés lehetőségében. Olyan témákról ír, amelyekkel leginkább száraz, tudományos tanulmányokban szoktunk találkozni, de Satir megmozgató-megindító olvasmányokká varázsolja ezeket. Ír önértékelésünk és családi működésmódunk összefüggéseiről, kommunikációs szokásainkról, családi szerepeinkről, speciális helyzetben lévő családok jellegzetességeiről, szülőségről, gyerekségről, emberségről, valamint a társadalomról és a jövő családjairól.

Számtalan kipróbálható gyakorlatot is javasol, amelyek belátásokhoz, megértésekhez juttatnak bennünket, a személyes fejlődésünket segítik. A kísérletezésbe családtagjainkat is bevonhatjuk. Mindennapi és rendkívüli könyvet tart kezében az olvasó. Mindennapi az a számtalan családi jelenség, amelyről olvashatunk, s rendkívüli az a bölcsesség, tiszta, egyszeri éleslátás és mély emberség, amellyel a szerző tapasztalatait számunkra – „nagy családja” számára – átadja.