"Kellett.Nekünk.A magyarországi esztétikai és filozófiai tudományosságnak. Vicc nélkül:aki ma ebben tevékeny, annak nehéz volna nem kapcsolódni Bacsó Béla művéhez"

TARTALOMJEGYZÉK



Festwort. A szerkesztő előszava



FILOZÓFIA ÉS ESZTÉTIKA



Bokody Péter: Ha a képek csak szépek lennének. Az érdeknélküliség értelmezési kihívásairól

Boros Gábor: Remény, félelem, boldogság – XVII. századi perspektívák

Czeglédi András: Claude Lorrain reloaded

Cseke Ákos: Lélekgyakorlat és lelkigyakorlat

Darida Veronika: Louis Marin és Roland Barthes között

György Péter: Filozófus – nehéz időkben. Bretter György: Temetés Zsögödön

Heller Ágnes: Bűnbeesés előtt

Hévizi Ottó: Kézjegy és sziluett. Kant monogramfogalmáról

Kardos András: A többi, néma csend. Esszé a barátságról

Kiss Viktória: Az esztétikai tapasztalat néhány aspektusáról

Marsó Paula: Forrásvidék. A rousseau-i emotív nyelv genealógiája

Miklós Tamás: „Isten barátja.” Egy régi szövetség

Olay Csaba: Megértés és utánalkotás? Schleiermacher és Gadamer

Papp Zoltán: Fennköltészet. Kant fenségestanáról

Pongrácz Tibor: Konfigurációk. Egy hermeneutikai alakzat átalakulása Heideggernél

Popovics Zoltán: „Mindig is”. Blanchot, Richir és a fenomenológia

Schreiner Dénes: Platón komikus és mitikus „paleoantropológiája”

Somlyó Bálint: A megmentett éjszaka. Természet és művészet mint egymás modelljei

Sziklai László: Elátkozott század

Szilágyi-Gál Mihály: „Mindenki más nevében”. Politikafilozófiai elemek Kant ízléskritikájában

Takács Ádám: Az elhallgatott közösség. A történetiség megalapozásának problémája a korai Heideggernél

Tengelyi László: A jelenvalólét metafizikája és a világképzés alaptörténése Heideggernél

Ullmann Tamás: Létezik-e nem metaforikus gondolkodás? Derrida a metafora logikájáról

Vajda Mihály: Napló és önéletírás – filozófia az irodalom határán

Valastyán Tamás: Ixión felhője. A műkritika esélyei – ítélés és teremtés között

Váradi Péter: Szimptomatológia Nietzsche késői jegyzetfüzeteiben

Weiss János: A műalkotás lényege. Kísérlet egy Heidegger-rekonstrukcióra



IRODALOM



Almási Miklós: Egy lehetetlen regény. Jack Kerouac: Úton (az eredeti „tekercs”)

Bartha Judit: Démoni szorongás. Mesmeri témavariációk E. T. A. Hoffmann elbeszéléseiben

Kelemen János: A lehetetlen kép

Müllner András: A szójáték-paradigma. Erdély Miklós költészetéről

Péter Ágnes: Az energia örökös gyönyör. Blake válasza Newtonnak

Poszler György: Ábránd és valóság

Thomka Beáta: A fiktív alak mint szemléleti mód



KÉP ÉS FILM



Angyalosi Gergely: Hármas portré, tükörben

Bárdos Judit: Róma filmképe. Egy Rossellini- és egy Pasolini-film záróképe

Eifert Anna: Egy lázadó gépész művészete. Az abszurd evidenciája Jean Tinguely művében

Gács Anna: Húsz másodperc hírnév. Tracey Emin Top Spot című filmje és az önéletrajzi értelmezés problémája

Gálosi Adrienne: Ablak által homályosan. Történeti és egyetemes perspektíva Panofsky elméletében

Gyenge Zoltán: A fájdalom pozitivitása. Prométheusz-ábrázolások és tanulságaik

Házas Nikoletta: Egymásba hajtogatott (hipo)tézisek. Hantai Simon festészete a kortárs francia művészetelmélet diszkurzív terében

Máthé Andrea: Szemfényvesztés és tiszta szemlélet

Pintér Tibor: Civakodó muzsikusok. Georges de La Tour és François Couperin

Radnóti Sándor: Ecce homo

Sajó Sándor: Egy láthatatlan arc képének képe. Az önarckép ontológiájához

Somhegyi Zoltán: Goethe és az antik puzzle

Sutyák Tibor: Kettős kétkedés. A test problémája Caravaggio Hitetlen Tamás című képén



BACSÓ BÉLA ÉLETRAJZA ÉS PUBLIKÁCIÓI

TABULA GRATULATORIA